Az ötvenedik New York City Marathon versenyen közel 60.000 ember indult és 55.646 futó ért célba - New Yorkban egy maratonhoz hozzátartoznak a hidak, a városrészek, a szurkolók és egy egészen fantasztikus hangulat. A rajt Staten Islanden van, az út Brooklyn, Queens, Manhattan és Bronx érintésével vezet a Central Parkig. Az öt városrészen átvezető útvonal ötvenedik évfordulóján egy olyan győztest kapott a világ, aki ezt a távot versenyen még sohasem futotta.
Andreas Almgren bemutatkozása azért is érdekes, mert a maratoni tapasztalat hiányát nem szükséges az általános versenyrutin hiányával összekeverni, hiszen Almgren pontosan tudta, milyen a világ legjobbjai között futni: 2014 junior világbajnoki bronzérmes volt - 800 méteren, ami a maratoni táv 52-ed része.
A győzelem nem a rajtnál született
Szoros volt a verseny, harmincöt kilométernél még tizenöten voltak együtt az élmezőnyben. A döntő szakaszra Almgren, az olasz Yemaneberhan Crippa és a címvédő kenyai Benson Kipruto maradt elöl; később már csak a svéd és az olasz küzdött a győzelemért. Almgren az utolsó mérföldön szakadt el, és tizenhárom másodperces előnnyel ért célba. A harmadik helyet a lesothói Kamohelo Mofolo szerezte meg, közvetlenül Kipruto előtt.
A látványos hajrá mögött (a videón az utolsó métereken a pálya domborzata is jól látható) a kivárás volt az igazán érdekes. Egy debütáló futót könnyen magával ragadhat a mezőny ritmusa, a saját jó közérzete vagy egyszerűen az alkalom súlya. Almgren futását utólag úgy érdemes nézni, mint a türelem és az önbizalom jól eltalált arányát: ott maradt, amikor még sokan voltak, és gyorsítani tudott, amikor már csak kevesen.
(Számomra az ő maratoni futása olyan volt, mint a legendás Jurij Borzakovszkij 800 métere - a türelem, az időzítés, a robbanékonyság és a küzdeni tudás fantasztikus elegye. Olimpiai győzelmét érdemes ezen a videón megnézni! - a szerk.)
A 2:06:01-es eredmény átlagosan körülbelül 2:59,2 perces kilométereket jelent. Ez a teljes távra számított átlag: a verseny igazi izgalma éppen a változásokban, az ellenfelek mozgásában és a végére megőrzött tartalékban rejlett.
Mennyire igaz az, hogy nincsen edzője?
Almgren 2014-ben még 800 méteren szerzett junior világbajnoki bronzérmet. Innen jutott el a hosszabb pályaszámokon keresztül a maratonig. A középtávos múltból hozott gyorsaság persze önmagában kevés lenne. A különleges teljesítmény az, hogy Almgren ennyire más versenyhelyzetben is hasznosítani tudta a képességeit. Kicsit túlozva mondhatjuk azt, hogy futott egy hosszú bemelegítést, majd a maratoni hajrában elővette a pályaatléta múltját és futott egy "borzakovszkijt".
Természetesen a bulváros hírekkel ellentétben nem a semmiből lett egyszerre csak maratoni bajnok. A hosszabb távokra váltás eredményei már New York előtt is látványosak voltak. A 2025-ös tokiói világbajnokságon tízezer méteren bronzérmet szerzett, 2026-ban pedig ugyanebben a számban Európa-bajnok lett. Szeptemberben Koppenhágában 58:06-os Európa-csúccsal nyerte meg a félmaratoni világbajnoki címet, öt másodperccel megelőzve Nicholas Kipkorirt. New York így egy rendkívüli idény újabb állomása lett: ugyanaz a futó pályán, félmaratonon és maratonon is képes volt a legfontosabb pillanatban győzni.
És mégis... ezt edző nélkül? Ahogyan a gyors hírek állítják "self-coached" futóként? Igen is, meg nem is.
Azt fontosnak tartom itt megjegyezni, hogy civilben Almgren számítógépes szakember, matematikai és mérnöki tanulmányokat folytatott a svéd KTH királyi technológiai intézetben. Hosszú ideig adattudósként és adatelemzőként dolgozott a Svexa nevű sporttechnológiai vállalatnál. Ezt a munkáját 2025-ben hagyta ott, hogy teljesen a futásra és a profi sportra koncentrálhasson.
Miért tartottam ezt fontosnak?
Az elemzés, a strukturált gondolkozás és a rengeteg sport tapasztalat összehangolása miatt. Igaz ugyan, Almgren maga állítja össze az edzéstervét, ugyanakkor szakemberek segítik. Jordan Donnelly a felkészülés tágabb összefüggéseivel foglalkozik mellette; régi edzője, Urban Aruhn mentorként maradt jelen.A frissítés elmélete és az élettani háttér is külön figyelmet kap.
Ez edzői szemmel fontosabb részlet, mint az önmagát edző futó romantikus képe. A saját döntés felelőssége és a külső visszajelzés jól megfér egymással. Attól, hogy valaki érti és elemzi az edzésadatait, még hasznos egy szakember, aki észreveszi, amikor a gondosan felépített terv lassan eltorzul vagy nem veszi figyelembe az aktuális fizikai és mentális állapotot, amit egy sportoló hajlamos "tükör által homályosan" látni.
És ami talán a legkülönlegesebb pillanat: Almgren 2024-es olimpiai szereplését fáradásos törés hiúsította meg; ezután fordult teljes figyelmével a hosszabb távok felé. Fejlődésében tehát a sérülés és az újratervezés is komoly szerepet kap, ami célfotón nem látszik, de minden sportoló számára kiemelt kérdés.
A maratoni felkészülés
A felkészülésről az SVT-nek beszélve Almgren elmondta: a teljes maratoni távot korábban edzésen sem futotta le. Háromszor jutott el negyven kilométerig, és több 35–40 kilométeres hosszú futást is teljesített. A koppenhágai verseny után Flagstaffban készült magaslaton.
Ezek a részletek árnyalják az „elsőre sikerült” könnyen félreérthető bulváros fordulatát. Első maratonján győzelemmel ért célba, de a felkészülésben nem elsőre próbálkozott a hosszú terheléssel. Tökéletes példa a a hosszútávú építkezésre, fejlődésre: évek munkája, tervezése, türelme és egy teljes sportolói pályafutás tapasztalata áll.
New York választása is tudatos volt. Az SVT-interjúban a dombos pályát és a győzelemért folyó többdimenziós (*) küzdelmet emelte ki, szemben egy sík, gyors maraton időeredményre összpontosító feladatával. Ez a verseny alkalmat adott arra, hogy ellenfelekkel mérje össze magát, miközben a távval is ismerkedik.
(*) a fogalom matematikai háttere: sokkal több mindenre kell figyelni verseny közben, mint a tempóváltásokra egy sík pályán - emelkedők, lejtők, lazítása lehetőségek, ellenfelek ritmusai a kiülönböző meredekségeken. Az idő maratoni léptékkel mérve "nem túl jó", de a New York-i pálya a dimbes-dombos útvonala (a hidak és a Central Park emelkedői) miatt a legnehezebb, leglassabb elit pályák közé tartozik a nagy világmaratonok (World Marathon Majors) között, így itt ritkán születnek világcsúcs-közeli idők. Almgren ideje mégis a valaha futott harmadik legjobb ezen a pályán!
Fun fact: Almgren 30 éves európai átkot tört meg: 1996 óta ő az első Európában született férfi futó, akinek sikerült megnyernie a New York Marathont. Az elmúlt három évtizedben a versenyt szinte kivétel nélkül kelet-afrikai (kenyai és etióp) elit atléták uralták.
A női versenyben az utolsó méterek is számítottak
Sheila Chepkirui (Kenya) 2:24:36-tal szerezte meg újabb New York-i győzelmét. Mögötte az amerikai Jessica McClain (2:24.42) hatalmas hajrában előzte meg a kenyai Hellen Obirit (2:24.43). A 46 éves kenyai Edna Kiplagat negyedikként, 2:25:42 alatt ért célba.
Eredmények - New York Maraton 2026
Férfiak
| Hely | Név | Ország | Idő |
|---|---|---|---|
| 1. | Andreas Almgren | Svédország | 2:06:01 |
| 2. | Yemaneberhan Crippa | Olaszország | 2:06:14 |
| 3. | Kamohelo Mofolo | Lesotho | 2:06:26 |
| 4. | Benson Kipruto | Kenya | 2:06:27 |
Nők
| Hely | Név | Ország | Idő |
|---|---|---|---|
| 1. | Sheila Chepkirui | Kenya | 2:24:36 |
| 2. | Jessica McClain | Egyesült Államok | 2:24:42 |
| 3. | Hellen Obiri | Kenya | 2:24:43 |
| 4. | Edna Kiplagat | Kenya | 2:25:42 |
Forrás: www.runnersworld.com | New York City Marathon 2026: All results, times and standings
