Lehangoló felmérés, öt gyerekből egy kövér az EU-ban
Az Európai Unióban élő gyermekek mintegy 20 százaléka kövér, vagy elhízott. Ez súlyos egészségügyi veszélyt jelent: korán megjelenő cukorbetegséget, magas vérnyomást, az izületek fejlődésének zavarait. Ráadásul a túlsúlyos gyerekből sokkal gyakrabban lesz kövér felnőtt, mint a súlytöbblet nélkül növekedőből.
Az Európai Unióban Wolfgang Ahrens német professzor vezetésével öt éve kezdődött az a tanulmány, mely azt vizsgálja, hogy a 2-10 éves európai gyerekek egészségét, fejlődését milyen módon és mértékben befolyásolja az étkezés, életmód és társadalmi környezet. A megfigyelések legújabb eredményeit az International Journal of Obesity közölte.
Egyen lassabban, fogyjon többet
A komótos evés mint súlycsökkentő módszer azon a tényen alapul, hogy agyunk a jóllakottságot csak 20 perccel később érzékeli, mint ahogy a gyomor megtelt. Ez a késés könnyen túlevéshez, végül pedig súlygyarapodáshoz vezet. Ha bevezet néhány egyszerű változtatást étkezési szokásaiban, lassíthat a falatokon, és megadhatja agyának a lehetőséget, hogy időben észlelje, mi történik a gyomrával. Így kevesebb kalóriát fog elfogyasztani, mégsem lesz kevésbé jóllakott. Sőt, nem kell lemondania kedvenc ételeiről sem, mivel így csökken a dőzsölés kockázata.
Felfázás ellen segít a tőzegáfonyalé
Kisebb eséllyel tér vissza a húgyúti fertőzés, ha valaki naponta iszik vörös áfonyalevet - állapították meg ilyen fertőzés miatt kórházban kezelt gyerekek egészségének nyomon követése alapján finn kutatók.
A visszatérő húgyúti fertőzések a kellemetlenségükön túl veszélyesek is gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt, mert károsíthatják a vesét. A fertőzés kezelésére szokásosan alkalmazott antibiotikumoknak is van kockázatuk, főként a baktériumrezisztencia kialakulása miatt. Hét finn kórházban összesen 255, egy és 16 év közötti, húgyúti fertőzéssel kezelt gyereket vontak be követéses vizsgálatukba az Oulu Egyetemi Kórház kutatói.
Vitaminok a téli időszakban és az ünnepek alatt
Az időjárás tökéletesen kedvez a vírusoknak, a náthának, az influenzának. Persze ezek kivédésére számtalan csodaszert kínálnak, kérdés, higgyünk-e a reklámoknak, hogy az éppen szóban forgó termék majd minden kórokozót távol tart tőlünk. Ám az általunk megkérdezett szakemberek a természetes vitaminpótlás mellett teszik le voksukat.
Kár lenne vitatni, hogy szükségünk van vitaminpótlásra. Ellenkező esetben megjelennek a hiánytünetek, mint például a fáradékonyság, hajhullás, a legyengült szervezet pedig kevésbé áll ellen a vírustámadásoknak. Salamon Ferenc belgyógyász szerint azonban ne essünk abba a hibába, hogy mi akarjuk eldönteni, mire is van szükségünk. Ha fokozott vitaminbivételre – például hajhullásnál – van szükségünk, ez esetben ezek gyógyszernek minősülnek, és úgy is kell kezelnünk, azaz orvosi előírás szerint szedhetjük.
Kövérít a kialvatlanság
Az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban nemrég közölt új kutatások szerint az alváshiány fölös kilók felszedéséhez vezethet. A St. Luke's-Roosevelt kórházban működő New York-i Elhízás- és Táplálkozáskutató Központ szakértői azt találták, hogy az alváshiányban szenvedő emberek ugyanannyi kalóriát égettek el, mint a kipihentek, viszont naponta körülbelül 300 kalóriával többet fogyasztottak el. Mivel már 3500 kalória elég körülbelül fél kilónyi testsúlynövekedéshez, ezért ezek a plusz kalóriák könnyen túlsúllyá alakulhatnak.
Stresszesek lesznek a csecsemők az elválasztás miatt
Stresszt okoz az újszülötteknek az a bevett kórházi gyakorlat, hogy születése után elválasztják anyjától - idézte amerikai kutatók megállapítását a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál.
Különösen a nyugati kultúrákban hódít az a gyakorlat, hogy az anyát és újszülöttjét elválasztják egymástól, miután a baba világra jött. Még nagyobb az elválasztás mértéke, ha a kicsi koraszülött vagy kis súllyal született, ráadásul az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia ajánlása az otthoni együttalvást is ellenzi a hirtelen csecsemőhalál megelőzése érdekében.
Ártalmas vagy hasznos - gondolatok a fluorról
Bár a fogszuvasodás oka fél évszázada ismerten és bizonyítottan a finomított szénhidrátok, azaz a különféle iparilag előállított cukorféleségek fogyasztásában keresendő, ezt a fájdalmas tényt se mi cukorfogyasztók, se a fogorvos társadalom nem akarja tudomásul venni. Ennek következtében hol fogszuvasodást okozó baktériumokat talál a tudomány a szánkban, hol az ivóvíz vagy a fogkrémek fluorozásával és a rendszeres, napi sokszori fogmosással próbálja a bajt megelőzni, meglehetősen sikertelenül.
A száj flórája rendkívül gazdag mikroorganizmusokban, amelyek szimbiózisban élnek az emberi szervezettel. A szájban található milliónyi baktérium számára a cukor tápanyagként szolgál, amelyet anyagcseréjükben egy rendkívül agresszív savvá alakítanak át. Ez a sav megtámadja a fogzománcot, ásványi sókat old ki belőle. A folyamat néhány perccel a cukor szájba kerülése után kezdődik és órákon át eltart.
A Kenyér Világnapja - milyen a jó kenyér
Október 16. kettős világnap, amelyről sajnos igen kevesen és igen keveset tudunk.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete a FAO ( Food and Agriculture Organization of the United Nations) 1979-ben magyar javaslatra október 16-át Élelmezési Világnapnak nyilvánította. A FAO, melynek küldetése az élelmezésbiztonság megvalósítása, célként a logoján található latin jelmondatot jelöli meg „Fiat panis." az az minden ember számára : „Legyen kenyér!"
Az Élelmezési Világnaphoz szorosan kötődik a Kenyér Világnapja. A Pékek Világszövetsége 2001-ben döntött arról, hogy október 16. legyen a Kenyér Világnapja. A világnap kijelölésével a szövetség célja az volt, hogy felhívja az emberek figyelmét a világ legfontosabb élelmezési cikkére, a kenyérre. A Kenyér Világnapja alkalmat ad arra is, hogy a gabonát megtermelő gazdálkodó és a kenyeret sütő pék munkájának fontosságára is rávilágítson és elgondolkoztasson bennünket.
WHO tanulmány szerint milliókat öl meg a szennyezett levegő
Minden évben 2 millió ember halálát okozza a szennyezett levegő, és a halálesetek jelentős része elkerülhető lenne, ha a nagyvárosok betartanák az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlását a légköri szennyezés egészségügyi határértékével kapcsolatban - derül ki a WHO hétfőn ismertetett jelentéséből.
A dokumentum 91 ország összesen 1100 városából - többnyire fővárosokból és 100 ezer feletti lakosú nagyvárosokból - gyűjtött adatok feldolgozása alapján készült.
Egyes szellemi funkciók javulnak az évek számának növekedésével
A felnőtt emberi agy a maga másfél kilogrammos tömegével ugyan nem valami nagy, de vitathatatlan, hogy ez az emberi mivoltot meghatározó szerv, hiszen nélküle az embernek nem lenne sem öntudata, sem más-tudata, sem pedig lét-tudata. Talán ez az oka annak, hogy ahogy az ember öregszik, egyre többet aggódik szellemi képességei elveszítése miatt.
A jó hír az, hogy a legtöbben az öregedés ellenére is viszonylag épen őrzik meg szellemi teljesítményüket. Az idősebbek mintegy 75 százaléka a kor előrehaladtával is megtartja normális értelmi képességeit, bár tény, hogy az emlékezetükben bekövetkeznek bizonyos változások, állítja dr. Howard Chertkow, a montreali Bloomfield Öregedéskutató Központ igazgatója. További 5 százalékuk – a szakértők őket szupernormálisoknak nevezik – pedig semmiféle változást nem vesz észre, ahogy öregszik, mondja a kutató. – Ez tehát azt jelenti, hogy az idősebbek 80 százalékának normálisnak tekinthető a szellemi működése.
