Vitaminok a téli időszakban és az ünnepek alatt
Az időjárás tökéletesen kedvez a vírusoknak, a náthának, az influenzának. Persze ezek kivédésére számtalan csodaszert kínálnak, kérdés, higgyünk-e a reklámoknak, hogy az éppen szóban forgó termék majd minden kórokozót távol tart tőlünk. Ám az általunk megkérdezett szakemberek a természetes vitaminpótlás mellett teszik le voksukat.
Kár lenne vitatni, hogy szükségünk van vitaminpótlásra. Ellenkező esetben megjelennek a hiánytünetek, mint például a fáradékonyság, hajhullás, a legyengült szervezet pedig kevésbé áll ellen a vírustámadásoknak. Salamon Ferenc belgyógyász szerint azonban ne essünk abba a hibába, hogy mi akarjuk eldönteni, mire is van szükségünk. Ha fokozott vitaminbivételre – például hajhullásnál – van szükségünk, ez esetben ezek gyógyszernek minősülnek, és úgy is kell kezelnünk, azaz orvosi előírás szerint szedhetjük.
Kövérít a kialvatlanság
Az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban nemrég közölt új kutatások szerint az alváshiány fölös kilók felszedéséhez vezethet. A St. Luke's-Roosevelt kórházban működő New York-i Elhízás- és Táplálkozáskutató Központ szakértői azt találták, hogy az alváshiányban szenvedő emberek ugyanannyi kalóriát égettek el, mint a kipihentek, viszont naponta körülbelül 300 kalóriával többet fogyasztottak el. Mivel már 3500 kalória elég körülbelül fél kilónyi testsúlynövekedéshez, ezért ezek a plusz kalóriák könnyen túlsúllyá alakulhatnak.
Stresszesek lesznek a csecsemők az elválasztás miatt
Stresszt okoz az újszülötteknek az a bevett kórházi gyakorlat, hogy születése után elválasztják anyjától - idézte amerikai kutatók megállapítását a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál.
Különösen a nyugati kultúrákban hódít az a gyakorlat, hogy az anyát és újszülöttjét elválasztják egymástól, miután a baba világra jött. Még nagyobb az elválasztás mértéke, ha a kicsi koraszülött vagy kis súllyal született, ráadásul az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia ajánlása az otthoni együttalvást is ellenzi a hirtelen csecsemőhalál megelőzése érdekében.
Ártalmas vagy hasznos - gondolatok a fluorról
Bár a fogszuvasodás oka fél évszázada ismerten és bizonyítottan a finomított szénhidrátok, azaz a különféle iparilag előállított cukorféleségek fogyasztásában keresendő, ezt a fájdalmas tényt se mi cukorfogyasztók, se a fogorvos társadalom nem akarja tudomásul venni. Ennek következtében hol fogszuvasodást okozó baktériumokat talál a tudomány a szánkban, hol az ivóvíz vagy a fogkrémek fluorozásával és a rendszeres, napi sokszori fogmosással próbálja a bajt megelőzni, meglehetősen sikertelenül.
A száj flórája rendkívül gazdag mikroorganizmusokban, amelyek szimbiózisban élnek az emberi szervezettel. A szájban található milliónyi baktérium számára a cukor tápanyagként szolgál, amelyet anyagcseréjükben egy rendkívül agresszív savvá alakítanak át. Ez a sav megtámadja a fogzománcot, ásványi sókat old ki belőle. A folyamat néhány perccel a cukor szájba kerülése után kezdődik és órákon át eltart.
A Kenyér Világnapja - milyen a jó kenyér
Október 16. kettős világnap, amelyről sajnos igen kevesen és igen keveset tudunk.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete a FAO ( Food and Agriculture Organization of the United Nations) 1979-ben magyar javaslatra október 16-át Élelmezési Világnapnak nyilvánította. A FAO, melynek küldetése az élelmezésbiztonság megvalósítása, célként a logoján található latin jelmondatot jelöli meg „Fiat panis." az az minden ember számára : „Legyen kenyér!"
Az Élelmezési Világnaphoz szorosan kötődik a Kenyér Világnapja. A Pékek Világszövetsége 2001-ben döntött arról, hogy október 16. legyen a Kenyér Világnapja. A világnap kijelölésével a szövetség célja az volt, hogy felhívja az emberek figyelmét a világ legfontosabb élelmezési cikkére, a kenyérre. A Kenyér Világnapja alkalmat ad arra is, hogy a gabonát megtermelő gazdálkodó és a kenyeret sütő pék munkájának fontosságára is rávilágítson és elgondolkoztasson bennünket.
WHO tanulmány szerint milliókat öl meg a szennyezett levegő
Minden évben 2 millió ember halálát okozza a szennyezett levegő, és a halálesetek jelentős része elkerülhető lenne, ha a nagyvárosok betartanák az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlását a légköri szennyezés egészségügyi határértékével kapcsolatban - derül ki a WHO hétfőn ismertetett jelentéséből.
A dokumentum 91 ország összesen 1100 városából - többnyire fővárosokból és 100 ezer feletti lakosú nagyvárosokból - gyűjtött adatok feldolgozása alapján készült.
Egyes szellemi funkciók javulnak az évek számának növekedésével
A felnőtt emberi agy a maga másfél kilogrammos tömegével ugyan nem valami nagy, de vitathatatlan, hogy ez az emberi mivoltot meghatározó szerv, hiszen nélküle az embernek nem lenne sem öntudata, sem más-tudata, sem pedig lét-tudata. Talán ez az oka annak, hogy ahogy az ember öregszik, egyre többet aggódik szellemi képességei elveszítése miatt.
A jó hír az, hogy a legtöbben az öregedés ellenére is viszonylag épen őrzik meg szellemi teljesítményüket. Az idősebbek mintegy 75 százaléka a kor előrehaladtával is megtartja normális értelmi képességeit, bár tény, hogy az emlékezetükben bekövetkeznek bizonyos változások, állítja dr. Howard Chertkow, a montreali Bloomfield Öregedéskutató Központ igazgatója. További 5 százalékuk – a szakértők őket szupernormálisoknak nevezik – pedig semmiféle változást nem vesz észre, ahogy öregszik, mondja a kutató. – Ez tehát azt jelenti, hogy az idősebbek 80 százalékának normálisnak tekinthető a szellemi működése.
A normál testsúly nem feltétlenül jelenti azt, hogy egészséges valaki
Az American College of Cardiology című szakfolyóiratban ismertetett követéses vizsgálatban úgy találták, hogy az elhízott, de egyébként egészséges ötvenes és hatvanas emberek közül kevesebb mint tíz százaléknál jelentkeztek szívproblémák a megfigyelés hat éve alatt. Az ennél vékonyabb emberek csoportjában ezzel szemben 16 százalék volt a szívbetegségek kialakulásának aránya a követés végére. "A normál testsúly nem feltétlenül jelenti azt, hogy egészséges valaki" - tette hozzá Christina Voulgari kutatásvezető, az Athéni Orvosi Egyetem munkatársa.
Egy szelet kenyérben is több só lehet, mint egy zacskó chipsben
Egyes népszerű kenyerek szeletenként annyi sót tartalmaznak, mint egy csomag sózott chips, némelyik olyan sós, mint a tengervíz - idézte pénteken a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása egy nagy-britanniai felmérés eredményét.
Nahrin testkontroll program a kiegyensúlyozott életért
Az elhízás és a túlsúly számos egyéb betegség kockázati tényezője, így például közrejátszhat a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a kóros vérzsír szintek kialakulásában, azonban már nagyjából a 10–15%-os testtömeg csökkenés kedvező hatású az említett betegségek esetén. Ugyanakkor hátrányos a mozgásszegény életmód, a túlzott energia felvétel és a rendellenes étkezési szokások, de akár örökletes anyagcserezavar is állhat a háttérben.
