A kurkuma hatóanyaga a kurkumin a rák és sok más betegség ellen
Kétségkívül nincs hiány azokból a tudományos bizonyítékokból amelyek azt mutatják, hogy a kurkumin, a kurkuma elsődleges hatóanyaga hihetetlen terápiás értékű. A legújabb kutatások kiemelik a kurkumin hihetetlen képességeit a cukorbetegséggel, gyulladással, sőt a rákkal vívott harcban is.
Dr Saraswati Sukumar kurkuma iránti szenvedélye részben abban gyökerezik, hogy a fűszer már régóta a hagyományos indiai konyha részeként, saját gazdag örökségét is jelképezi.
De Dr. Sukumar évek óta tanulmányozza a kurkumin különleges összetételét, ami azt eredményezte, hogy néhány érdekes felfedezést tett annak hatalmas potenciáljáról. A gyulladásos fájdalom enyhítése és a sebgyógyulás elősegítése mellett, a kurkuma látszólag egy csodálatos rákellenes tápanyag is.
“Közel 300 publikáció mutatja eddig rákellenes hatásait,” mondta Dr. Sukumar a Palm Beach Postnak a közelmúltban. ”Számos betegség, mint például a vastagbél rák és más rákos megbetegedés jelenleg gyulladásra vezethető vissza.”
Magnézium a sportban és a mindennapokban
A magnézium több, mint 300 anyagcsere-folyamatban vesz részt a testünkben, nélkülözhetetlen több élettani folyamat fenntartásához. A csontok szilárd vázát alkotja, emellett az anyagcserében, valamint az idegrendszeri- és izomműködésben elsődleges szerepet játszik.
A magnézium nélkülözhetetlen szerepet tölt be az élettani folyamatokban. Fontos aktiváló ion, számos enzim (ATP-áz, foszfatáz, stb.) működéséhez elengedhetetlen. Elsősorban az idegrendszert szabályozza, a mozgató idegvégződésekre közvetlenül fejti ki hatását. Nagyon lényeges azonban, hogy csak a kalciummal együtt tudja szabályozni az idegrendszeri működést. Számos tudományos vizsgálat bebizonyította, hogy a magnézium az érfalra is kedvező hatást gyakorol. Szívbetegségben szenvedők életminősége javítható magnéziumpótlással (Shechter et al. 2003).
2,3 millió ember halálát okozta 2010-ben egy alapfűszer, a só
A túl sok só az étkezésben 2,3 millió ember halálát okozta világszerte 2010-ben szívroham, más szívbetegség és agyvérzés előidézésével - áll egy nemzetközi tanulmányban.
Szerzői a témáról szóló, a világ különböző térségeiben 1990 és 2010 között született 247 vizsgálat átfogó elemzése révén jutottak erre az adatra, amely szerint a túlzott sózás az összes halállal végződött kardiovaszkuláris betegség 15 százalékáért felelős. A 2,3 millió elhalálozásból csaknem 1 millió - 40 százalék - idő előtti volt, az elhunyt nem érte meg a 70. életévét. A halottak 60 százaléka volt férfi, 40 nő.
Őssejt segítségével növeszthetik újra a mellrák miatt kivett mellszövetet
Egy Japánban kifejlesztett új eljárásnak köszönhetően az emlőmegtartó műtéten átesett mellrákos nők képesek lehetnek "újranöveszteni" az eltávolított mellszövetet. Japán kutatók az érintett nők saját őssejtjeit és más testrészeikből származó zsírszövetet kombináltak és ültettek be az emlőmegtartó műtétkor eltávolított szövetek helyére.
Zsírszövet felhasználásával már korábban is próbálkoztak a mellszövet regenerációjával, de az csak 30 százalékban volt sikeres, mert a legtöbb esetben a zsírsejtek hamar felszívódtak.
Az őssejtek hozzáadásával azonban sikerült 70-90 százalékra növelni a regeneráció esélyét, miután olyan új vérerek jöttek létre, amelyek képesek voltak megfelelően ellátni, fenntartani az új szövetet.
Rengeteg kukoricaszirupot fogyasztanak a magyarok – az OÉTI korlátozná
A kukoricaszirupot élelmiszerekben alkalmazzák édesítőként. A magyarok évi 16 kilogrammot fogyasztanak, ennél csak az amerikaiak esznek többet belőle.
Az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) szerint indokolt lenne az élelmiszerekben édesítőként alkalmazott, fruktózban gazdag kukoricaszirup fogyasztásának korlátozása. A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége szerint a fruktózszirup nem felelős a cukorbetegségért – írta a Magyar Nemzet.
Jobban tűrik a stresszt a sokat mozgó gyerekek
A testmozgás kulcsszerepet játszhat a gyermekeknél abban, hogy megbirkózzanak a stresszes szituációkkal – derült ki egy új tanulmányból, amely elsőként mutatott ki kapcsolatot a fizikai aktivitás és a stresszhelyzetekre adott hormonális válaszreakció között gyermekeknél.
A Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism című folyóiratban közölt eredmények szerint a fizikailag kevésbé aktív, sokat ülő gyerekeknél jelentősen megnőtt a stresszel összefüggő kortizol hormon szintje, amikor a fiatalok mindennapi stresszhelyzeteknek voltak kitéve. A fizikailag legaktívabb társaik kortizol szintje azonban alig, vagy egyáltalán nem emelkedett meg a hasonló szituációkban.
Monspart: Mindenkinek szüksége van arra, hogy edzésben tartsa a szívét!
Monspart Sarolta szerint szükséges lenne, hogy ne csak Sport Nemzet legyünk, hanem sportoló nemzet is! Ezért a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke mindenkit arra sarkall, hogy sosem késő elkezdeni a testedzést, a sportolást!
"Vannak olyan karcsú alkatúak, akik azt hiszik, hogy nekik nem szükséges mozogniuk. Tévednek. A szívét, azaz a ’motort’ mindenkinek edzésben kell tartania! Kezdésnek nézzünk egy első edzést: például ma, még világosban vagy vacsora után egy órával este sietősen járjunk egy félórát. A lábunk futna, de mi csak gyalogolunk. Egyedül vagy társsal, emberrel vagy kutyával. Aztán ugyanez holnap. A héten négyszer."
A rossz alvás drámai hatással van ránk
A rossz alvás "drámai hatással" van az emberi szervezet működésére, ami abban jut kifejeződésre, hogy több száz gén tevékenysége módosul napközben az elégtelen alvás következményeként – állapították meg brit tudósok.
A normálisnál kevesebb alvást már korábban is összefüggésbe hozták különféle bajok – szívbetegségek, diabétesz, túlsúlyosság, gyenge agyműködés – kialakulásával, de hogy pontosan mi történik ekkor az emberi testtel, azt eddig nem tudták.
Újabb bizonyítékok a szívbetegség megelőzésére
Az olívaolajban, magvakban, halban, friss gyümölcsökben és zöldségekben gazdag mediterrán étrend segíthet a szívbetegség és az agyi érkatasztrófa megelőzésében – támasztja alá egy nagyszabású spanyolországi tanulmány.
Korábbi tanulmányok már sugallták, hogy a mediterrán étrendet követő embereknek egészségesebb a szívük, ám ezek a vizsgálatok nem tudták egyértelműen kizárni az egyéb egészségi vagy életmódbeli különbségek hatását. A mostani tanulmány 7500 idősebb felnőtt bevonásával készült, akiknél magas volt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
Megszakítható a falási rohamok ördögi köre
A normál súlyúak öt százaléka és a túlsúlyosak 40 százaléka szenved rendszeres, kontrollálhatatlan falási rohamoktól. Svájci kutatók szerint a viselkedésterápia segít az evési zavarokon.
A falási rohamokkal járó zavar (Binge Eating Disorder - BED) a legelterjedtebb étkezési zavarok közé tartozik - írják tanulmányukban freiburgi és bázeli kutatók. Az érintettek egyre jobban híznak, amit szégyenérzet és bűntudat kísér. Gyakran szenvednek szorongástól, depresszív hangulattól, fokozódó elszigeteltségtől.
