Tippek az erős csontokért

A tejtermékek kis mennyiségben csökkenthetik a csontritkulás és a vastagbélrák kialakulását, nagy mennyiségben történő fogyasztásuk azonban növelheti a...

A nikotin hatására növekszik az étvágyat fokozó agysejtek termelődése, ez pedig később a cigaretta, az alkohol és a zsíros ételek túlzott fogyasztásához vezet - idézte a Nature tudományos portál a Journal of Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmányt[1].

A vegetárius nem eszik húst. Húsnak számít a hal is. A vegán nem eszik semmilyen állati terméket.  Igy nem eszik tejet, tejterméket, tojást sem, de sokan nem esznek mézet sem. Hogy mit esznek akkor? Zöldségeket, gyümölcsöket, gabonákat, magvakat, hüvelyeseket, fűszereket, gyógynövényeket, növényi tejeket, növényi zsíradékot, gombákat.

Az a vegán, aki sok tésztát, kenyeret fogyaszt, az lehet, hogy zöldség/gyümölcsöt még sem eszik eleget. Az ő étkezése sem lesz optimális. 

Predán az, aki húst is fogyaszt rendszeresen, és/vagy ehhez képest kevés zöldséget/gyümölcsöt eszik. Előfordulhat, hogy húst viszonylag ritkán eszik, de mivel sok tésztát, kenyeret fogyaszt, ezért zöldséget mégis keveset eszik.

A vegán/vegetárius ellentéte nem a húsevő, hiszen minden húsevő fogyaszt növényeket is és többnyire a húsfogyasztás gyakorisága lehet csupán a különbség. Van, aki mindennap többször is eszik húst (reggelire felvágottakat, kolbászt), ebédre főzött és rántott húsokat, este maradék húsos ételeket, de van olyan predán is, aki csak heti 1-2 alkalommal fogyaszt húst összesen.

A napok óta tartó kánikulában már nem csak a nappalok, az éjszakák sem hoznak felfrissülést. Egyre többeket érint ez a humánmeteorológiai helyzet, alapvető fontosságú tehát a tudatos életmód. Humánmeteorológia.

A halmozottan megjelenő, egyre fokozódó hőstressz extra terhelésként jelenik meg a szervezetben, amihez alkalmazkodás szükséges. Éppen ezért csökkentsük a kockázatát a további terhelésnek, életmódunkat ehhez érdemes igazítani – javasolja a Meteoklinika orvosmeteorológiai portál.

Sajnos igen! Ebben az évben ezt igazán megtapasztaltuk, hogy milyen az, amikor egy meglehetősen hosszú, hideg tél után, hirtelen megérkezik a korai nyár. Ezután kaptunk egy igazi hideg „zuhanyt”. Szeles, esős, meglehetősen zord napok következtek.

Az egészség megőrzése érdekében kiemelkedő szerepű a helyes táplálkozás kialakítása, amelyet már egész kisgyermekkortól kezdve következetesen és tudatosan gyakorolni kell. Az ún. táplálkozásfüggő betegségek jelenléte azonban arra enged következtetni, hogy van még mit tanulni és tanítani ennek elérése érdekében.

A vezető halálokokon, a szív-érrendszeri és daganatos betegségeken kívül a helytelen táplálkozás kapcsán számos egyéb betegség is kialakulhat, ilyen például az elhízás, a cukorbetegség, a csontritkulás, de még a fogszuvasodás is.

A naposabb klíma csökkentheti az idült ízületi gyulladás kialakulásának kockázatát – vélik amerikai kutatók szerint.

Több mint 200 ezer nő adatainak elemzésén alapuló tanulmányukban a szakemberek úgy vélik, hogy összefüggés van a napfény és az artritisz legsúlyosabb kórformája, az idült sokízületi gyulladás kialakulása között, és a napfénnyel a szervezetben termelődő D-vitamin megvédhet a betegségtől.

Összefüggést találtak a kalóriaszegény üdítőitalok fogyasztása és a depresszió megnövekedett kockázata között egy friss amerikai tanulmány írói.

Szakemberek 263 900 felnőtt amerikai adatait elemezték. Az 50-71 közöttieket 1995-96-ban kikérdezték arról, isznak-e üdítőitalokat. Tíz évvel később, 2004 és 2006 között ugyanezeket az embereket megkérdezték arról is, diagnosztizáltak-e náluk depressziót 2000 után.

Ikaría lakói még a hagyományos mediterrán étrendhez viszonyítva is sok halat, valamint zöldséget esznek, és viszonylag kevés húst fogyasztanak. A kilencven évnél idősebb szigetlakók esetében tízből hatan még mindig nagyon aktívak fizikailag. Ikariát a közelmúltban az úgynevezett "kék zónák" közé sorolták. Ezen területek - például a japán Okinava, az olaszországi Szardínia és a kaliforniai Loma Linda - lakói az átlagosnál tovább élnek.

A görög Ikaría szigetének lakói átlagosan tíz évvel tovább élnek, mint a többi nyugat-európai ember - mutat rá az Athéni Egyetem szakembereinek tanulmánya, amely részletesen elemzi a szigetlakók hosszú életének titkát.

Svéd kutatók szerint hat évvel tovább élhetnek azok a hetvenedik évüket betöltött idős emberek, akik egészséges életvitelt folytatnak és idősebb korukban is aktívak maradnak.

A stockholmi Karolinska Intézet munkatársai 1810, 75 év feletti embert vontak be követéses tanulmányukba; ennek eredményeit a British Medical Journal orvosi folyóirat online kiadásában ismertették.

Néhány öltözködési tanács a testalkatok és a testi adottságok figyelembevételével.

Az esztétikusabb megjelenés, egészséges életmódra való törekvés igénye korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap. A tudományos életben és a médiában kiemelt szerepet kapnak az egészséggel, betegségek megelőzésével, táplálkozással, sporttal, az öregedési folyamatok késleltetésével kapcsolatos témák. Ezért is a kozmetikusok szerepe nagyon fontos a nők helyes"énképének" kialakításában.